A bél-mikrobiom

A bélben rezidens baktériumok összessége, egy dinamikusan változó ökoszisztéma, melyet a táplálkozás befolyásol leginkább, de szorosan kapcsolódik az életmódhoz (alvás, testmozgás), korhoz, földrajzi elhelyezkedéshez és környezeti tényezőkhöz.

Az édesítőszerek 

A cukorfogyasztás és a vele összefüggésben növekvő metabolikus szindróma, valamint az édes íz iránti sóvárgás megteremtette az édesítőszerek piacát. Az édesítésre használt élelmiszer adalékanyagok akár 500-szor édesebbek lehetnek a cukornál, energiatartalmuk mégis elenyésző.  Lehetnek természetes– (sztevia, taumatin, neoheszperidin DC, eritrit, xilit, laktit, maltit, izomalt, mannit, szorbit) és mesterséges eredetűek (aceszulfám-K, aszpartám, ciklamát, szacharin, szukralóz, neotám, aszpartám-aceszulfámsó, advantám). Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) állásfoglalása alapján emberi fogyasztásra alkalmasak, nem okoznak daganatos megbetegedést és nincs egészségügyi kockázatuk sem, amíg a napi tolerálható mennyiségben (ADI) fogyasztják őket. Ugyanakkor néhány hosszútávú prospektív kutatás felhívja a figyelmet a mesterséges édesítőszerek által okozható anyagcsere változásokra, melyek elhízáshoz, 2-es típusú diabetes kialakulásához és kardiovaszkuláris betegséghez vezethetnek. 

A mesterséges édesítőszerek és a bél-mikrobiom kapcsolata

A mesterséges édesítőszerek közül a szacharin és szukralóz módosítja a bél-mikrobiom összetételét. Az előbbi esetében a Lactobacilli kétszeresére nőtt, Ruminicocceae és Veillonellaceae felére csökkent, továbbá Ruminococcus, Adlercreutzia, Dorea, Corynebacterium, Roseburia, és Turicibacter több, mint kétszeresére nőtt, s bizonyos esetekben májgyulladást indukált. A szukralóz állatkísérletekben dysbiosis (kórosan megváltozott baktérium flóra) kialakulásához vezetett, valamint csökkentette a teljes anaerob és aerob baktérium szintet, (Bifidobacteria, Lactobacilli, Bacteroides, Clostridium) és további 14 különböző baktérium módosulását okozta: Turicibacteraceae, Lachnospiraceae, Ruminococcaceae, Verrucomicrobiaceae, Staphylococcaceae, Streptococcaceae, Dehalobacteriaceae, Dehalobacterium, Lachnospiraceae, Clostridiaceae, Christensenellaceae, Peptostreptococcaceae, Erysipelotrichaceae. Humán kísérletekben rövid távon nem okozott a mikrobiomban elváltozást, egy másik kutatás szerint viszont a gyulladáskeltő keltő Turicibacter növekedését eredményezte.

Az aceszulfám-K az acetecetsav származéka, emberi szervezetben metabolizálódik, amit a legtöbb tanulmány ártalmatlannak minősít, továbbá nincs hatással a testsúlyra vagy a glükóz toleranciára sem. Egyes állatkísérletekben ugyanakkor növelte hím egyedekben a Bacteroides arányt, a nőstényeknél pedig csökkentette a Lactobacillus szintet. Az aszpartám intakt molekula, amely az anyagcsere során alkotóelemeire (aszparaginsavra, fenil-alaninra és metanolra) bomlik, a duodenumban, jejunumban felszívódik, így nem lép interakcióba a bél-mikrobiommal, s a felesleg a vizelettel ürül. Fontos kiemelni, hogy a fenil-alanin aminosav felhalmozódása súlyosan egészségkárosító hatású, ezért használata fenilketonúriában nem ajánlott. Állatkísérletben növelte az Enterobacteriaceae és a Clostridium leptum szintet. Humán kísérletekben 400 mg aszpartám fogyasztása nem befolyásolta a peak inzulin értéket, sem egészséges, sem diabeteses egyedekben, de a plazma glükóz koncentrációját csökkentette.  Maltodextrinnel kiegészítve szignifikánsan növelte a Bifidobacterium és Blautia coccoides szintet, valamint csökkentette a Bacteroides/Prevotella arányt. A ciklamát in vitro és állatkísérletben nem volt hatással a mikrobiomra, ugyanakkor egy másik in vitro kísérletben negatív korrelációt mutatott a mikroorganizmusok számával, valamint a szintetizált SCFA szinttel, habár a Bifidobacterium arányt növelte. A ciklamát és szukralóz együttese befolyásolja a butirát/propionát arányt, ezért IBS-ben nem ajánlott a használata. 

A természetes édesítőszerek és a bél-mikrobiom kapcsolata

A természetes édesítőszerek közül a sztevia nagy népszerűségnek örvend, hiszen antioxidáns hatású, növeli az inzulin-érzékenységet, ezáltal segíti a vércukorszint csökkentését, ugyanakkor a bél-mikrobiom állapotára is kedvezően hathat. Segítheti a jótékony Lactobacillusok és Bifidobacteriumok szaporodását, Staphylococcus aureus és Escherichia coli csökkenését, de adverz hatásként gátolhatja a szervezet számára előnyös Ruminococcaceae jelenlétét. Az alfa diverzitásra (mintán belüli különböző fajok száma) gyakorolt hatása ellentmondásos, míg a béta diverzitást (egyed- és a populációátlag viszonya) kis mértékben befolyásolja.

A cukoralkoholok (poliolok) hőstabilak, természetes alkotóelemei egyes gyümölcsöknek, zöldségeknek és gombáknak. Nem karcinogének, és nem emelik a vércukorszintet, nagyobb mennyiségben azonban az arra érzékenyeknél a vastagbélbe jutva gasztrointesztinális panaszt okozhatnak (puffadás, hasi diszkomfortérzés, hasmenés). Számos fajtájuk ismert, ezek közül az izomalt és maltit fogyasztása egészséges egyedekben prebiotikus hatású és a Bifidobacteriumok növekedését serkenti. Humán klinikai kísérletek alapján a laktit csökkenti a Bacteroides, Clostridium, Coliform és Eubacterium szintet, növeli a butirát termelést és az IgA szekréciót, (a nyálkahártya-gyulladás jelei nélkül) ráadásul szinbiotikus hatású. A xilit állatkísérletekben csökkenti a Bacteroidetes és Barnesiella szintet, növeli a Firmicutes és Prevotella mennyiséget, továbbá hatással van a Clostridium difficile-re is. Az eritrit gyorsan felszívódik a vékonybélben, az abszorbált mennyiség több, mint 90% -a vizelettel ürül, így csekély mennyiségben jut el a vastagbélbe. Ez magyarázhatja, hogy fogyasztása nem okoz gázképződést és alig befolyásolja a bél-mikrobiom állapotát. Semmilyen hatást nem gyakorol az Escherichia, Enterococcus, Lactobacillus, Ruminococcus és Bacteroides nemzetségre, sőt, az alfa-és béta diverzitást sem befolyásolja. Ezzel ellentétben ugyanakkor a butirát megnövekedett szintjét is tapasztalták már eritrit fogyasztását követően.

Konklúzió

Az édesítőszerek bél-mikrobiomra gyakorolt hatását többségében állatokon vagy in vitro körülmények között végezték. A kis mintaszámú humán vizsgálat további analízis fontosságára hívja fel a figyelmet. A természetes és mesterséges édesítőszerek használata minden bizonnyal csökkenti az energiabevitelt, azonban néhány prospektív kutatás a mesterséges édesítőszerek által okozott anyagcsere- kockázatra és dysbiosis kialakulására figyelmeztet. A természetes édesítőszerek fogyasztása kedvezőbb az egyén számára, hiszen nem rendelkeznek karcinogén hatással, nem emelik a vércukorszintet és kevésbé befolyásolják a bél-mikrobiom állapotát. A cukoralkoholok nagyobb mennyiségben fogyasztva gázképző- és hashajtó hatásúak, használatuk IBS és IBD esetén nem ajánlott. 

A legelőnyösebb megoldás azonban, ha kerüljük mind a cukor, mind az édesítőszerek használatát, és az édes íz iránti vágyunkat minél természetesebb formában, gyümölcsökkel elégítjük ki. A bél-mikrobiom számára minden bizonnyal a legkedvezőbb a nyers élelmirost bevitel, amely az SCFA termelődés serkentése által növeli a butirát szintet, így hozzájárul a vérnyomás szabályozásához, az inzulinérzékenység fokozásához, a bélhám integritás megőrzéséhez és a gyulladás csökkentéshez.

Elkészítés: 

A túrót, joghurtot, valamint a banánt vagy sült almát összekeverjük.Az epret félbevágjuk, és a pohár aljára helyezzük, középre töltünk 1 ek. túrót, melyre 1 ek. granolát teszünk, majd újabb réteg eper, túró és granola következik. A végén túróval zárjuk a folyamatot, és legalább fél órára hűtőbe helyezzük. 

Az elkészült pohárkrém tetejét tetszőlegesen díszítjük, pl. pekándióval és további eper darabokkal.

Jó étvágyat!

Források:

https://portal.nebih.gov.hu/-/amit-az-edesitoszerekrol-tudni-kell
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/35456796/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/30721958/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7231174/
https://www.mdpi.com/2076-2607/10/4/744/htm
http://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2016/03/diet_kisokos_4.pdf

Révész Anett
MIND Klinika Kft.