A csecsemő bélflórájának összetételét számos faktor befolyásolja. A kezdeti kolonizációt többek között befolyásolja a földrajzi környezet, az anyai bélflóra összetétele, a táplálás módja és nem utolsó sorban a szülés módja. A korai kolonizáció alapvetően meghatározza az első időszakban kialakuló kommenzális flórát, sőt ez a kezdet alapvetően kihat a későbbi időszak flórájára is.
Korábban az a felfogás élt, hogy az intrauterin életben a magzat egy kvázi steril környezetben él. Az újabb vizsgálati eredmények alapján baktériumok mutathatók ki az amnion folyadékban, a magzatburokban, a köldökzsinór vérben, valamint a meconiumban is. A bakteriális transzlokáció történhet a véráramon keresztül is, de egyes feltételezések szerint transzplacentárisan. Koraszülés hátterében gyakran figyelhető meg chorioamnionitis, mely az anyai vaginalis flóra invázióka következtében is kialakulhat.
A megszületés módja
Az első igazi találkozás a külvilág flórájával a szülés folyamán történik. Hagyományos szülés során az újszülött keresztülhalad az anya hüvelyén így először a hüvely, majd a perianalis táj baktériumflórájával találkozik. A hüvelyi úton világra jövő gyermekek bőre, belei és nasopharynxa az anyai vaginalis bélfórához hasonló Lactobacillusokkal kolonizálódik. A hüvelyi úton született újszülötteket hamar mellre tudják tenni, így az édesanya emlőjének flórájával is hamar kapcsolatba kell kerülni.
Ezzel ellentétben a császármetszéssel születetteknél ez a momentum hiányzik, sokszor az anyai kontaktus elmarad, vagy nagyon rövid, így az első találkozás a bőr és a kórházi környezet nosocomialis baktérium flórájával fog megtörténni. Ilyenkor Staphylococcus, Streptococcus vagy Propionibacteriumban gazdag lesz a flóra. Ráadásul a császármetszéssel szült édesanyák tejelválasztása is később indul meg, ami szintén késlelteti a bifidogén flóra kialakulását.
A késői kolonizáció eredményeképpen az első hónapban alacsonyabb lesz a bélbaktériumok száma, Bifidobaktériumok helyett több lesz a Clostridium. Még 6 hónappal szülés után is kimutatható különbség a baktériumflóra összetételében a császármetszéssel születettek és a hagyományos úton születettek között.
A császármetszések száma az utóbbi évtizedekben jelentősen megemelkedett. Ennek hátterében számos tényező áll, úgymint az egészségügyi ellátó rendszer fejlődése, a hüvelyi szüléseknél esetleg fellépő komplikációktól való félelem, illetve az édesanyák igénye. A „császáros” szülések száma folyamatos emelkedést mutat, az elmúlt években megtízszereződött, egyes országokban aránya eléri, sőt meghaladja a 30-35%-ot is. Ez a nagymértékű emelkedés nem csak Észak Amerikára jellemző, hanem egész Európára. A császármetszés kedvezőtlen hatásaira eddig nem sok figyelmet fordítottak, főleg nem az újszülöttek szempontjából. Az utóbbi években számos közlemény látott napvilágot, amelyben beszámolnak arról, hogy a császármetszéssel születettek között számos betegség kialakulásának kockázata nagyobb, a hüvelyi úton születettekhez képest.
Vajon hogyan tudja a születés módja ilyen komolyan befolyásolni a betegségek kialakulását? A kérdés kulcsa a béltraktus kolonizációja.
Az utóbbi évek kutatásai megállapították, hogy a császármetszéssel született gyermekek a neonatalis időszakot követően gyakrabban betegszenek meg. A vizsgálatok igazolták, hogy önmagában a császármetszés rizikótényezőt jelent az allergiás asthma bronchiale, a gyermekkori kezdetű 1-es típusú diabetes mellitus és az enteralis infekciók gyakoribb előfordulására, valamint több a kórházi felvételt igénylő fertőzés az első életév során.
Az már eddig is ismeretes volt, hogy a bél korai kolonizációja szerepet játszik az immunrendszer érésében, valamint, hogy a megváltozott bélflóra elősegíti az allergiás és egyes autoimmun betegségek kialakulását. Björksten írta le először, hogy a Bifidobaktériumok kisebb számban találhatók meg az első életév során azoknak a gyerekeknek a székletében, akiknél allergia alakul ki az első 2 évben.
Más vizsgálatok megállapították, hogy a császármetszés nem csak az asthma, hanem a gyermekkori kezdetű 1-es típusú diabetes mellitus (T1DM) előfordulási gyakoriságát is fokozza. Cardwell és mtsai összehasonlító vizsgálatukban azt találták, hogy a hüvelyi szüléshez képest 20%-kal magasabb a T1DM kialakulásának kockázata császármetszés esetén.
Az azonban mindenképp meglepő, hogy a születés módja kihat a csecsemőkorban fellépő fertőzések előfordulási gyakoriságára is. Chang és mtsai 600 000 újszülött adatait dolgozták fel, melyben igazolták, hogy a császármetszéssel születettek gyakrabban igényeltek kórházi felvételt különböző infectiok miatt az első életévben. A szövődménymentes császármetszésmetszés emelte a légúti, bélfertőzések és keringési betegségek számát.
Hakansson svéd populációban vizsgálta az acut gastroenteritisek, illetve az asthma bronchiale miatt kórházi felvételeket az egy évesnél idősebb gyermekpopulációban. Adatbázis alapján végzett felmérése azt mutatta, hogy a császármetszés mintegy 30%-os kockázatnövekedést jelent kórházi felvételt igénylő asthma, illetve acut gastroenteritis kialakulására.
Egy multicentrikus vizsgálatban összefüggést találtak a születés módja és a coeliakia kialakulásának kockázata között. Eredményeik alapján a császármetszés esetén közel kétszeres a coeliakia kialakulásának kockázata a hüvelyi születéssel szemben, viszont a gyulladásos bélbetegségek kialakulására nincs hatással (9).
Császármetszéssel világra jött csecsemők esetében különös jelentőségű, hogy az anyatejes táplálás elősegítse a bifidobaktériumban gazdag bélflóra kialakulását, hiszen maga az anyatej is tartalmaz bifidobaktériumokat, továbbá olyan oligoszaccharidokat (HMO), melyek a normál bélflóra kialakulását segítik elő.
Antibiotikumok
Az antibiotikumok a gyermekkorban alkalmazott leggyakoribb gyógyszerek közé tartoznak. A postnatalisan alkalmazott antibiotikumok megzavarják az újszülött mikrobiom delikát ökoszisztémáját. A korai időszakban alkalmazott gyakori antibiotikus kezelés és egyes betegségek kialakulásának kockázata (asthma, 2-es típusú diabates, gyulladásos bélbetegség, ételallergiák) között ma már összefüggés vonható le.
Diéta
Ma már egyértelműen bizonyított az anyatejes táplálás számos előnye mind az újszülött, mind a magzat számára. Az anyatej kedvező hatása nem csak a bioaktív anyagoknak (immunglobulin A, laktoferrin, defenzinek) köszönhető, hanem az általa kialakuló savas, rövid szénláncú zsírsavakban gazdag béltartalomnak is. A bifidobacteriumokban gazdag bélflóra kialakulását nagymértékben elősegítik az anyatej oligoszaccharidjai is. Ezen túlmenően az anyatej maga is tartalmaz probiotikumokat kb. 107/l mennyiségben, főleg Staphylococcus, Streptococcus, Lactobacillus és Bifidobacterium törzseket. Amennyiben nem anyatejes táplálás történik, a kialakuló flóra különböző lesz, hiszen az anyatej speciális összetételét a tápszerek nem tudják teljes mértékben utánozni. Fentiek miatt napjainkban egyre inkább törekednek a tápszergyártók, hogy az anyatejpótló készítményeket mind pre-, mind probiotikummokkal dúsítsák.
A mellétáplálás bevezetésével a flóra diverzitása fokozódik és kb. 3 éves korra éri el a felnőtt flórához hasonló összetételt.
Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a csecsemők bélflórájának kialakulását számos tényező befolyásolja, melyek közül kiemelkedő jelentőséggel bír a szülés módja, az anyatejes táplálás megléte és az antibiotikumok használata. Az utóbbi évtizedekben a magas császármetszés szám, az antibiotikumok kiterjedt alkalmazása miatt számolnunk kell az újszülöttek kedvezőtlen kolonizációs folyamatára, mely a felsorolt betegségek kialakulásának kockázatát fokozza. A jelenlegi kutatások felhívják a figyelmet a dysbiosis, valamint a morbiditás közötti összefüggésre.
Cikk szerzője: Dr. Dezsőfi Antal PhD
Irodalomjegyzék
Björkstén B, Sepp E et al. Allergy development and the intestinal microflora during the first year of life. J Allergy Clin Immunol. 2001 Oct;108(4):516-20.
Bennet R, Nord CE. Development of the faecal anaerobic microflora after caesarean section and treatment with antibiotics in newborn infants. Infection 1987;15:332-6.
Evans KC, Evans RG et al. Effect of caesarean section on breast milk transfer to the normal term newborn over the first week of life. Arch Dis Child Fetal Neonatal Ed. 2003;88(5):F380–2.
Huurre A, Kalliomäki M et al. Mode of delivery – effects on gut microbiota and humoral immunity. Neonatology 2008;93(4):236-40. Epub 2007 Nov 16.
Gronlund MM, Lehtonen OP et al. Fecal microflora in healthy infants born by different methods of delivery: Permanent changes in intestinal flora after cesarean delivery. J. Pediatr Gastroenterol Nutr 1999; 28:19-25.
Cardwell CR, Stene LC et al. Caesarean section is associated with an increased risk of childhood-onset type 1 diabetes mellitus: a meta-analysis of observational studies. Diabetologia 2008 May;51(5):726-35.
Chang JH, Hsu CY et al. Comparative analysis of neonatal morbidity for vaginal and caesarean section deliveries using hospital charge. Acta Paediatr. 2006 Dec;95(12):1561-6.
Håkansson S, Källén K. Caesarean section increases the risk of hospital care in childhood for asthma and gastroenteritis. Clin Exp Allergy. 2003 Jun;33(6):757-64.
Decker E, Engelmann G et al. Cesarean delivery is associated with celiac disease but not inflammatory bowel disease in children. Pediatrics. 2010; 125(6):e1433–40.
D’Argenio V. The Prenatal Microbiome: A New Player for Human Health High Throughput 2018;7: 38.
Romano-Keeler J. Weitkamp JH. Maternal influences on fetal microbial colonization and immune development. Pediatr Res 2015;77:189–195.
Lundgren et al. Maternal diet during pregnancy is related with the infant stool microbiome in a delivery mode-dependent manner. Microbiome 2018;6:109.
Tamburini, S., Shen, N., Wu, H. et al. The microbiome in early life: implications for health outcomes. Nat Med 22, 713–722 (2016).
