Figyelje hírlevelünket, hogy elsőként értesülhessen közelgő rendezvényeink időpontjáról!
wtbstudio.A mikrobiom kora gyermekkorban jelentősen különbözik a felnőttek bélflórájától. Már a megszületés módja jelentősen befolyásolja a kolonizáló flórát, további jelentős tényező a csecsemő táplálásának módja, ugyanis az anyatejjel táplált csecsemők flórája különbözik a felnőttkori flórától. Körülbelül 3 éves korra alakul ki a felnőttekére jellemző összetétel.A gyermekkorban végzett vizsgálatok alapján egyértelmű, hogy a bélflóra már gyermekkorban is befolyásolhatja egyes májbetegségek kialakulását. Gyermekkori nem alkoholos zsírmájban szenvedőknél igazolták, hogy a bélflóra diverzitás beszűkült mind a kövér, mind egészséges társaikhoz képest. Az intesztinális barrier károsodása és a kialakuló bakteriális transzlokáció szerepet játszik számos, már gyermekkorban is jelentkező májbetegség pathomechanizmusában. Ennek megfelelően dysbiosist figyelhetünk meg biliaris atresiában szenvedő csecsemőknél, valamint májcirrhosisban is. aAz előadásban áttekintjük a kolonizáció folyamatát befolyásoló tényezőket, valamint a mikrobiom és a gyermekkori májbetegségek kapcsolatát.
A cirrhosis, mint a krónikus májbetegségek végstádiuma számos összetevő lépcsőzetes megjelenésével, bekövetkezésével áll összefüggésben. Ezek közül a bélhuzam bakteriális túlnövésének, a dysbiosisnak, a megváltozott és megnövekedett bakteriális áteresztődésnek, transzlokációnak és az így kialakuló fertőzéseknek, szisztémás és lokális gyulladásos reakcióknak, következmények keringési változásoknak döntő szerepe van a májelégtelenség progressziv kialakulásában, a gyors dekompenzálódásban, így az un. ACLF (acute-on-chronic liver failure) létrejöttében, ami igen magas mortalitással is járhat. Az eltérő microbiom összetételnek fontos szerepe lehet a folyamat dinamikájában, ezért ennek tanulmányozása és adott esetekben eredményes kezelése – pl. antibiotikumokkal, széklet microbiom transzplantációval, enterosorbens készítményekkel etc. – érdemben befolyásolhatja a betegség kimenetét, a beteg sorsát.
A nemalkoholos zsírmájbetegség (NAFLD) napjaink egyik leggyakoribb betegsége, kialakulása szorosan összefügg az obezitás és kettes típusú cukorbetegség jelenlétével, lefolyása pedig egyénenként jelentősen változik a genetikai és környezeti hajlamosító tényezők együtthatása alapján. Legújabb kutatások azt igazolják, hogy az emésztőrendszerben fellelhető mikrobiom összetétele, anyagcseréje, és egyéb funkciói nagymértékben befolyásolják a NAFLD kialakulását és annak súlyosságát. Alapkutatások és klinikai megfigyelések alapján számos, a mikrobiommal kapcsolatos biokémiai és sejtes folyamat tetten érhető a NAFLD patogenezisében és hozzájárulhat a betegség progressziójához. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy reményeink szerint a gazdaszervezet és a mikrobiom együttműködésének jobb megismerése új terápiás célpontokat ígér a NAFLD kórlefolyásának kedvező módosítására. Az előadás rövid áttekintést ad a terület legújabb fejleményeiről.
